A nyár maratoni kánikulájában elpunnyadva fel sem fogjuk , hogy újraéledő 2/3-os parlamentünk , benne szeretett vezérünkkel mekkora háborús offenzívát nyitott csak úgy , egy hétvégi ötlettől vezérelve a pusztuló , korhadó, és egyébként is ideológiailag vesztes fejlett társadalmakkal szemben. Háború van és statárium mondá a bölcs vezér és lészen...
A lelkünk is eladó. Mindegy mennyiért, az a lényeg bőségesen tejeljen érte a vevő. Hát eljött az idő, a rettegett, új idő, amikor hivatalosan is összefonódik a fájdalmas múlt ideológiája a jelen pénzpiaci mohóságával.
Elég öreg vagyok, de még nem eléggé szenilis ahhoz , hogy emlékezzek egy MALÉV menetrendszerű járatra, ami bizonyos okból ugyan, de tett némi kitérőt, és leszállt műsoron kivül a párizsi nemzetközi reptéren 1998-ban. Akkoriban még a kimondhatatlan nevű izlandi vulkán létéről sem tudtunk , csupán arról a mezei tényről, hogy akkortájt rendezik a labdarugóvilágbajnokság döntőjét a házigazda frankok és a labdaművész brazil szupersztárok között.
"Sohasem kedveltem azokat az üzletembereket, akik a gazdasági verseny helyett a politikai kapcsolatokat próbálták használni. A gazdasági verseny arra van, hogy az ember ott helytálljon, és ne politikai pártfogás, pártfogók után futkározzon. Itt most volt egy verseny, a versenyben eredményt hirdettek. Ha ez megfelelt a jogi előírásoknak, akkor nekem mint politikusnak nincs dolgom ezzel a döntéssel".
