Szép napsütéses szombat, kellemes idő , így összességében inkább szabadtéri programra invitáló nyitány. Nem akartam azonban igéretet szegni, megvadult GPS-ként az egész család hétvégéjét szemvillanás alatt újratervezni, beletörődtem a megmásíthatatlanba. Ma medvézünk....méghozzá nosztalgiailag.
Pár hónapja sincs , hogy kedvenc feleségemnek meglepetésül itt a Blogteren írtam egy mackós bejegyzést egy nagyszerű, azóta eltávozott asszonyról. Sosem gondoltam volna, hogy ezek a tündéri " rongyok" valakit is érdekelnek mondjuk két szóváltás között...
Kultúrjáró lettem. Mivel a gyermekeim elég nagyok, hogy egy félnapos távollétem okán ne haljanak éhen, de épp azért , mert elég nagyok , hogy aggódva ugyan,de magukra merjem őket hagyni, az asszonnyal belevetjük magunkat ezentúl a város kultúrájába.
Amikor én még kis srác voltam, aligha kapta volna bárki fel a fejét, ha egy AA-s, vagy egy BM-s rendszámú Volga tipusú személygépkocsi végigvágtat , vagy csak elegánsan végig gurul az akkori Dózsa GYörgy úton, a gyéres forgalomban.
