Néhány nap múlva lesz 115 éve annak, hogy az egyik legtradicionálisabb európai autómárka névadója , Adam Opel meghalt rüsselheimi otthonában. Opelnek magához az automobilhoz sok köze nem volt, hiszen , talán kevesen tudják , varrógép és kerékpárgyártással foglalkozott a családi vállalkozás.
Közhely. Tulajdonképpen a nyáridő jelzett időszaka alatt ezerféle gyümölcs és zöldség érik be, terem meg, és kerül a konyhakertekből, kisebb - nagyobb gazdaságokból a kosárba, asztalra, de valamiért ő a kiválasztott. Mázlista akit az eseménytelenül csordogáló kánikula , a nagy össznemzeti szabadságolás alatt folyton-folyvást emlegetünk, készítünk és persze gasztropusztítunk.
Mogyoród húsz - huszontöt perc, ha jó a forgalom a pályán. Amikor belebotlottam a cikkbe, nem tudtam nem kimenni. Olyan ez mint a metall rajongónak az Ozzy koncert, vagy fociszerelmesnek egy MU meccs bármelyik hazai favágó SC. ellen. Azt mondtam a virágkarneválra szakadt lányomnak a telefonban, lehet hogy életemben egyszerre háromszor nézhetem meg őket: először, utóljára és talán sohatöbbé...
Amikor Louis Daguerre 1837-ben befejezte találmányának tökéletesítését, még mit sem sejthetett arról, hogy a fényrajzolás művészi eszménye mivé lesz képes majdan alig kétszáz év múlva korcsosulni. No nem azzal lenne baj, hogy a fotózás, mint az emlékgyűjtés egyik tradicionális változata csökevényesedett volna el. Sőt ! A digitális fényképezés és a digitális fényképezőgépek korában boldog-boldogtalan élvezheti majd minden varázsát a pillanat megörökítésének.
Valamikor az őskáoszban Riga ,Verhovina, Simson meg Babetta márkanéven komoly piac működött az aligmotoros benzinfogyasztók körében. Ők főképpen a módosabb, vagy megszállott tinik köréből kerültek ki, és nem is a kilométerfalás , sokkal inkább a csili-vili szuperspéci, nyáladcsorogjonnekemmimvan versenysportban tündököltek. Korosztályos lévén, a mégmúltabb időkben a Danuviák, Pannik, Vespák idején meg aligha beszélhettünk tömegközlekedésről, bőséggel elfértek az utakon...
Élünk. Legalábbis születésünktől halálunk pillanatáig próbáljuk ennek lászatát fenntartani. Kinek kinek sorsa, szerencséje , tehetsége szerint ez a mutatvány sikerül is. Ha itt az idő, ők úgy tudnak elmenni, hogy nyomuk marad a való világban.
A XXI. század hajnalán mi ügyfelek , hozzászokhattunk ahhoz a kényelmes tényhez, hogy bármilyen ügyintézésünk okán nem kell nekünk befáradni a nagyfényességű hivatalba, elég ha regisztrálunk ilyen - olyan ügyfélkapun és beküldött bajunkat majd online orvosolja a drót túlfelén valaki.
Babonás ember vagyok. Rossz érzéssel keltem ma hajnalban, mégrosszabbal fogok feküdni. Aludni aligha... Emlékek hajtanak, képek amiket kénytelen vagyok mindörökre lezárt mappába rögzíteni...
Sosem jártam Sanghajban , és életem arasznyi hátralevő idejében sem valószínű , hogy eljutok oda. Így csupán a kusza , viszont egyre jobban ellenőrzött híranyagokból van szerencsém értesülni róla lassan nap, mint nap, hogy a fülkés forradalom előtt ki és mennyit lopott, az Expo okán is például. Még szerencse, hogy ezeket a visszaéléseket a nemzeti számonkérőszék most ezerrel vizsgálja és jaj majd a legyőzötteknek…
Amikor a mágus belenyúlt a varázscilinderbe, és kacsintva közölte a szónoki emelvényről, hogy márpedig az államháztartás hiányát a válságon is hülyére nyerészkedő bankok fogják összedobni, már sejteni lehetett a következményeket. No nem azt, hogy mit szól a tréfához Brüsszel, vagy hogy tapsikolnak-e boldogságukban az érintett pénzintézetek. Inkább azt, hogy mi mezei pénzügyi zsenik fogunk majd így, vagy úgy szopni.
Talán akad még sportszerető olvasó, akinek felrémlik még a 2000. év olimpiájának 100 méteres gyorsúszás selejtezője. A sidney-i medencében az egyik előfutamban egyszál magában egy Egyenlítői – Guineából érkezett versenyző, névszerint Eric Moussambani vágott neki a távnak úgy, hogy mint utóbb kiderült, életében akkor látott 50 méteres medencét, és a gyorsúszást is csak két hétig volt szerencséje edzővel tanulnia…
Kedves Blogteres olvasótábor!
Ideje s tova majd kettő éve annak, hogy fertőzlek Benneteket gondolataimmal, bejegyzéseimmel, amiket alig a fantázia, inkább az élet sodra diktált. Többen kivülről meg a családból és közületek is akadt aki javasolta írjak, mert...
