Dolgom lenne a város túlfelén, meg egy banknál a belében is. Mert én már csak egy ilyen nyüzsgő, dolgozni akaró manus vagyok. Dolgom helyett azonban mentegetőző , vagy éppen időpont módosító leveleket írkálok mindenfelé, és hagyom ügyeimet a héten a francba. Sajnálnám az elfecsérelt időt, az elégetett drága benzint, a nyomi lábammal való kilométeres sétákat, nem való ez nekem...
Már előljáróban sietek leszögezni, bár nem vagyok előítéletes, de úgy általában is, a családomom belül meg különösen fenntartásaim vannak az autó és a női nem kapcsolatáról. Úri család vagyunk, mindenki birtokol jogosítványt, de a kormány birtoklásának joga rendszerint a hímeké, lévén egy azaz egy darab muzeális korba lépett személyautót birtoklunk.
Tom indította , drága Zsókám továbbította . Falhoz szegezett, kiforgat ország-világ, de legalábbis a tér olvasói előtt , kérdése: mi az öt legfontosabb ami egy ötvenest még mozgat. Jó az arány, illenék legalább tíz évenként legalább valami elementárist találni, amiért érdmes. Nos...volt rá egy fél napom végiggondolni, és íme a konklúzió, idő és nem fontossági sorrendben.
Neked ajánlom Uram értelmemet és akaratomat. Minden feladatomban vezéreljen a hit és a tudás, az igazság és a szeretet egysége iránti elkötelezettség.
A századforduló legnagyszerűbb közösségi-technikai vívmánya a számítástechnika. Bármennyire is kerülgettük, akármennyire is féltünk, a Commodore 64 szintjéről gyorsan átugrottunk a laptopig, ott világít monitorjuk majd minden munkahely íróasztalán, minden lakás dolgozósarkában. Csoda a maga nemében, ahogy és amilyen módon szerepet kért és kapott a mindennapjaink életében.
Nem tehetek róla! Nyervi bloggerina borsódzó háta provokálta ki belőlem ezt a bejegyzést, no meg az a váratlan érdeklődés, amit a vatikáni Szentszék mai hasonló listája az olvasókból / szerencsére! / kiváltott. Gondoltam ki-ki , akit ez a játék érdekel , dobja össze egy párhuzamosan futó játék alapelveit követve, mely az a 10 legjobb pop-rock lemez tetszőleges korra visszanyúlva, Elvistől napjainkig ,amit egy lakatlan szigetre magával vinne.
Nem vagyok én kockafejű, begyöpösödött agyú mamutja egy letűnt kornak. Igyekszem nyitott maradni mindenre ami a világomban, világunkban történik, mégha az a világ lassacskán az elmeháborodottak világa és a káoszé. Egy mai hír azonban tökéletesen padlóra küldött, és bevallom nem is igazán tudom elhelyezni sehová...
Magyar idő szerint ma hajnalban ünnepélyes - gyászos keretek között megnyílt Vancouverben a XXI. téli olimpia. Folyamatosan arról szóltak a hírek, hogy bár a létesítmények teljes készültségben várják a sportolókat, az időjárás nem fogadta kegyeibe az eseményt, kifejezetten tavaszias időben, vastag plussz fokokkal , alig hóval kezdődhetnek a játékok.
Csíkos hátú barátom tudhat valamit...Laza félfordulattal csavart a ficakba, de robinsonaddal ütöm ki, hiába mit tesz majd tíz év hálóörködés ... / mit tesz- mit tesz? rokizhatok a porcom miatt, mert porcog ó! / Na de félre a körítést, téma a filmek, a kedvenc filmek...Hmmm. Nekem , aki a mozit mindenféle fóbiáim okán már gyerek korom óta messziről kerülöm, izgalmas feladat lesz!
Eddig sem hittem semmiféle csodadiétában, meg a csodadiétákat elősegítő csodaeszközökben. Engem ugyan nem különösebben érint , de környezetem hölgytagjait már sokszor sajnáltam meg, amikor feleslegesnek ítélt valós vagy csak hitt kilogrammjaiktól pánikba esve próbáltak megszabadulni ilyen - olyan módszerekkel, általában éhezve, kínlódva, természetesen rendszerint eredménytelenül...
Alig-alig van kedvem bármihez, ebben a trutymó időben. Szürkeség , hideg, minusz fokokkal telezsúfolt tömény depresszió. Mint a vén emberek , keresem a meleg társaságát, tökmindegy az a konvektor melege, egy csésze tea melege, kell nekem, hogy tartsa bennem a lelket. " Ha megunta a hideget..." szól hozzám a fantáziátlan reklám, és nem is értem, vajon miért nem nyúlok be a dunna alá, kapom elő a fél milkát, csomagolom össze a hawai mintás nyári szerkómat, és nem szökkenek át délre, csak én, csak most...
Olvasom a híradásokban, tegnap megkezdődött Franciaországban, Párizstól északra Cergy-Pontoise-ban a 2000. július 25-én lezuhant Concorde utasszállítógép kártérítési pere. Minek? A baleset majd tíz éve történt, a 113 áldozatot feltámasztani már úgy sem lehet, a kártérítéseket a hozzátartozók megkapták. A Concorde karrierjének gazdaságtalansága miatt már régen vége, a balesettől függetlenül is. Az eljárás végén remélt 200 millió euró bevétel az Air France helyzetét és tekintélyét meg aligha javítja jelentősen.
