Hát mégis...

Minden  bejegyzésem, ami  szociális  indittatású  volt, minden  mondatom  ami  a  válságról  szólt, a  kisemberekkel  érzett  szimpátiám, együttérzésem , aggodalmaim  okán  született.  Kicsit  benne  voltak  a  privát  félelmeim  is, már  január  óta  függött  felettem  damoklész  kardja, de...valami   rendíthetetlen  belső  meggyőződés  mindig  azt  súgta  nekem,  harmincéves  munkaviszonnyal,  18  év  szűkszakmai  gyakorlattal,  sikeres  és  gazdáimnak  egyértelműen  nyereséget  termelő  munkájával  engem  a  festett  ördög  rémképe  nem  fenyeget...

Tovább »

A nyomor veri önmagát...

Előljáróban  csupán  két  dolog:  nem  vagyok  sem  szociológus ,  és  nem  vagyok  pillanatnyilag  még  a  nyomor  konkrét  áldozata  sem. Csupán  mezei , érző  ember,  aki  képes  még  empátiával  viseltetni  a  körülötte  élő, körülötte  dolgozó  hasonszőrű, csak  sorszerűség  okán  szerencsétlenebb  embertársaival.   Képes  feldolgozni  azt  a  tényt, hogy  a  becsületes  munka  hozadéka, és  annak  következményei  gyakorlatilag  hangos  szikraeső  közepette  súrolják  már  a  nyomorküszöböt...

Tovább »

Viszik a szót...

Agykapacitásom  korom  előrehaladtával  számottevően  és  érzékelhetően  csökken.  Azt  még nem  tudom,  hogy  kezdődő  szenilitásom  a  disznóinflura  fogható-e  , vagy  már  egy  visszafordíthatatlan  folyamat,  de  ma,  amíg  kínomban  az  ágyból  bámulom  a  hírműsorokat ,  feltünik  két  arc, akiket  már  láttam  valahol.

Tovább »

Villámhárító

Nézem  a  pénteki  fátyolos  napsütésben  a  csarnok  infrastruktúráját  kivülről. A  lepusztult  falakat,  az  elkoszolódott  , máló  vakolatot,  a  törött  üvegeket,  a  reménytelenség  szomorú  jövőképét.  A  rosszul  szigetelt  lapostetőről   sodrott  kábel  fut  le  az  alapozás  felé, de  a  homlokzat  felénél  a  drága  kábel  elfogy.  Egy  közönséges  húzott  acélszál  fut  tovább, bele  a  földbe, rozsdásan,  girbe-gubán,  látszik  a  konstrukción, már  akkor  spóroltak  a  kivitelezők. A  két  kábelt  valamikor  egy  bilincs  kötötte  össze,   ez  biztosította  a  vezetőképes  folytonosságot, ha  a  viharos  természet  villámmal  súlytaná  az  épületet.  A  bilincset  ellopta  valaki...

Tovább »

Ellenség a kapuknál

Itt  van. Érzem  és  félek.   Lesem  , keresem,  gyanakszom,  sőt  próbálom  megelőzni,  sőt  próbálom  semlegesíteni,  miközben  tudom  Szüszüphos  hozzám  képest  gyermeteg  feladatot  vállalt   darab  kavicsával  az  Olümphosz  oldalán.  Írtom  tűzzel  és  vassal,  tudatlanságból és  rémhírek  okán,  prebiotikumokkal  éppen  úgy  mint  természetes  népi  gyógymóddal...

Tovább »

Mégis elment...

67  éves   korában, hirtelen  és  gyorsan  hagyott  itt  mindent. Pont úgy , ahogy  egy  ilyen karaktehez  illik. Isten  nyugosztalja.... 

Tovább »

Kurvák a dögpiacon

Ahogy  romlik  a  gazdasági  környezetünk,  úgy csökken  munkahelyem  túlélési  esélye. Érdekes  módon  a  büdös,ámde  legalább  egészségre  veszélyes  munkaterület  mindezidáig,  tulajdonképpen  a  kutyát  nem  érdekelte,  max  egy  oszlop  volt  egy  számítógépmonitoron  lekérdezhető  adatsorban,  ahol  megjelentek  a  nyereségmilliók. Hogy  hogyan  teremtek? Még  a  saját  vezetőink  sem  voltak  rá  igazándiból  kiváncsiak.

Tovább »

Vive la france!

Meg  leszünk  mentve!  A  hölgyek  a  mániákus  megfelelési  kényszertől,  mi  urak  meg  a  digitális  átveréstől.  Hurrá , és  háromszor  hurrá  a  törvényhozóknak.  Mert  bizony  vannak  komoly,  meglett  honanyák  és  honatyák,  akik   energiájukat , idejüket  nem  sajnálva,  átlépve  a  világ  kicsinyes  problémáin,   óvni  akarnak  minket , vigyázzák  mentális  állapotunkat, és  kímélni  fognak   minket  az  illúziók  okozta  stresszhelyzetektől.

Tovább »

T. Gépház!

Nem  akarok  senkit  megbántani.  Nem  akarok  igazságot  osztani. Nem  vagyok  jogosult  erre, mert  pont  olyan  szereplője  vagyok  a  térnek, mint  bárki  más,  aki  publikációjával  ezen  az  oldalon  jelentkezik.  Többször  előfordult  már,  hogy  azonos  témák  jelennek  meg  a  felületen, mert  ugye  kicsi  a  világ, néha  az  érdeklődési  kör  is  azonos, ugyanazok  a  gondolatok fognak meg, ugyanazok  a  történések  ragadtatnak  velünk  billentyűzetet...

Tovább »

HP... , ami nem Horse Power

Valamikor  régen volt  egy  bérelt  telkünk, valahol  a  Pasarét  környékén.  A  telek  tele  volt  gyümölcsfákkal,  cseresznye , meggy,  körte,  barack   termett  rajta,  jóapám  haszonnövényei, anyámnak  konyhakert  volt  benne  , meg  a  mindig  vidám  asztali  frissen  vágott  virágjai  nőttek  ott.  Tavasztól  őszig  minden  hétvégén  felszálltunk  az  5-ös  buszra  az  egyik  végállomáson, leszálltunk  a  másikon,   és  le  volt  tudva  egy  komplett  családi  hétvége...

Tovább »

Márkák háborúja

Hol  volt , hol nem volt,  volt   az  1920 -as  években  egy  testvérpár,    a    Herzogenaurach  nevű  német  városkában.  A  testvérek   nagy  egyetértésben  és  irigylésre  méltó  szakértelemmel  tornacipőket ,sportszereket  gyártogattak   manufaktúrális  technikákkal.  Kettőjük   munkájának  gyümölcse  lett  1924-ben  a  stoplis  focicsuka  és  a  szöges  atlétacipő , amiben  az  amerikai  Jesse  Owens  1936-ban  megnyeri  a  berlini  olimpia   4  olimpiai  aranyérmét...

Tovább »

A balkán fortuna

Visítva  nyerítettem  fel, amikor  elolvastam  a  híranyagot,  aztán  letöröltem  a  röhögéstől  kicsorduló  könnyeket  az  arcomról,  és  nekifutottam  mégegyszer. Elvileg  igaz  , a  BBC  forrásából  származik,  az  meg  ugye  hiteles:  a  bolgár  hatos  lottóban  két  egymást  követő  sorsolási  héten  mindkétszer  ugyanazt  a  hat  számot  húzták ki....

Tovább »

"Könnyű milliók..."

Ma  az  összes  hírportál, az  összes  papírra  nyomtatott  bulvár  mocsok , és  magára  valamit  adó  napilap  az  állami   cégek  vezetőinek  zsebében  kotorászik.  Természetesen  sikeresebbnél  sikeresebb  cégekről  van  szó,  így  szemünk sem  rebben  a  havi  egy - két milliós  jövedelmeken. Tulajdonképpen  az sem  érdekel  különösen, hogy  a  majdan  leendő IV. metrónk  projektvezetője   nyolcmillióért  küzd  a  fúrós-rudis   csapatával...

Tovább »

Miért pont pándi?

Előljáróban  szeretném  leszögezni,  megeszek  én  mindenféle  gyümölcsöt, ebben  a  tekintetben  egyedül  a  tenger  "gyümölcsei"  jelentenek  erős  kívételt,  de  a  meggy  számomra  különösen  kellemes  nyári  csemege.  Kicsit  lehűtve,  pikáns  savanyúságával  talán  csak  a  sárgadinnye  képes  versenyre  kelni, de  a  jó  dinnye  kiválasztásához  némi  tehetség  is  szükségeltetik,  míg  a  meggyhez  csupán  egy  zöldséges  üzlet.

Tovább »

Papírzsepi

Próbálok  hatékony  lenni.  Szűk  falak  közé  szorított  háztájimban  csak  annyi  energiát   felhasználni  létemhez,  működésemhez ,  amennyit  feltétlenül  indokolt.  Megtanultam  az  alkalmazott  számlarendszerek  alapján:   a    jelenemben  élek,  a  múltamat  fizetem, és  a  jövőmet  fogyasztom. 

Tovább »

Rólam

Archívum

Blogroll

  • Nincsenek kedvenc blogok

Kedvenc szerzők

  • Nincsenek kedvenc szerzők

Blogom címkéi



http://rss.gozszelep.blogter.hu/