Tojásos /NO/ kedli

Hát  lemaradtam. Mezei  blogger, amatőr versenyző, annak meg  ajtó  megett  a  helye. Így  jár  aki  korán  kel, és  persze  korán  nyugszik. Nyugodjék...

Tovább »

A lónak az ő túloldala...

Olvasom az  egyre  szigorodó  szabályozás-tervezetet. A  képmutató  abnormalitást. A szemforgató eu komformitást.  Valakik megint  összeültek,  közösen  gondolkodni, de az is  lehet , hogy csupán csak egy  volt de az  nagyon agyalt...

Tovább »

A magányos vasgolyó

Az  ötletadó Aldebaran barátom,  tegnapi  megtisztelő megjegyzését játékos provokációnak tekintem...Neki  ajánlom  az  alábbi  történetet.

A  helység  hosszú  ideje  lakatlan volt. Valamikor  jól  menő  sportszerkészítő és  javító  maszek dolgozott benne,  még  az  átkosban, amikor  szégyen volt  maszeknak lenni, de a  bőr  és  a  játékeszköz  elválaszthatatlan  tartozéka  volt  egymásnak.

Tovább »

Egy rossz nap....

Csillagos volt az ég, étlen-szomjan  csatangolt  az  erdőben  már  második  napja. A  felesége meg a  kölykei  vizet  vágtak, ki  tudja , talán  valami  új kan  tűnt  fel  a  láthatáron, de az is lehet , már  unták  a  disznó  stílusát, nem  bírták elviselni a  szagát  sem.

Tovább »

Ré/mém/es a kutyám

"Köszönet  Évinek!"

Már  kora  gyermekkoromtól  kifejezett  undorral  bámultam az  akkortáj  elharapódzó  divatot, a  kutyatartás  városiasodott  hóbortját, mert  egy   szabadságra, vadászatra  született  jószágnak ugyan  milyen  életérzés  lehet  a  betonrengeteg, az  aszfaltdzsungel, a  fej  fölé érő, és  egyre  csak  dúduló  ólomtetraetil....

Tovább »

Szülőszoba, tessék...

 

Panelvilág  ide, sivárság  meg  oda, minden  jóérzésű  emberben  működik  természeti  lény. A  flóra  és  fauna, amely  sok-sok  évmillión  keresztül  otthonul szolgált  az  állatbőrökben  divatozó  őseinknek, beleivódott  kisebb  vagy  nagyobb  mértékben  genetikai  állományunkba.

Tovább »

Csinálták a fostivált...

Kevés  műsort  vagyok  hajlandó  megnézni. Minek?  A  mai  magyar  televíziózás  tök  mindegy  hogy  közszolgálati  vagy  kereskedelmi , oly  mérhetetlenül  szinvonaltalan  mélységébe  süllyedt  a  szórakoztatásnak, hogy  a  villanyszámlára  nem  szavaznék, amibe  egy-egy  műsor  nézése  nekem  kerül...

Tovább »

Asztal

Tudom pórias cím. Éppen  ezért  senki ne gondoljon  valami  intarziás, barokk-faragott  stílbútorra, maradjunk  a  cím  által  is  sugallt, egyszerű  variációnál. Kutya  közönséges  tömegtermék, bővíthető,  hatszemélyes  étkező  asztal,  a  ....  bútoráruház   .... márkanevű  beszállítójának  terméke, ami  vagy  hatodik  éve  terpeszkedik  a  nappali  egyik  oldalán.

Tovább »

Burkolunk, burkolgatunk?

Kicsiny  társadalmunk  már  elég  régóta  megszokhatta, ha  kiürül  az  államkassza, az  éppen  aktuális, párthovatartozástól  független  kormányunk  előveszi  a  fiókból  a  tuti  megoldást  és  felemeli  az  adókat. Személyit is meg  a  fogyasztásit  is....Mondhatnám  szkeptikusan: megszoktuk...

Tovább »

A futball szégyene

Bár  már  vastagon  túl van  rajta  az idő, nem  csillapszanak  a  kedélyek . a  BL  elődöntőjének  visszavágójáról  van  szó, a  Chelsea  és  a  Barca  meccséről, amelyet  nem  a  két galaktikus  gigász  vívott  meg  egymással,  hanem  egy  seggfej, félvak  bíró, aki  elfogulatlan, és  rajongói  attitűdöktől  mentes  véleményalkotók  szerint  is  durván  avatkozott  bele  tévedései  okán  a  mérközés  végeredményébe. 

Tovább »

Figyelő szemek

    Lelkek, szemek,  sereglenek egyre,

    Gyűlik  számuk  fenn  a  mennybe, 

    Portás , nyiss  megint  egynek kaput,

    Föladta ez életnek nevezett  satut,

    Megküzdött,  de  alul  maradt,

   S míg  szíve  bent  meghasadt,

   Szeme kinyilt  tágra  meredve,

   Majd  figyelhessen a gyerekre.

 

   Ki elment,  az életre legyintett, örökre...

   Nem haragszik  már, a  kopogó  rögökre,

   Nem fáj  tovább se  szív,  se  lélek...

   Nekünk meg üzennek  az  égi  fények:

   "Veled  maradtam,  nem maradsz magad

   Tekintetem  kisér, a lelkedbe tapad..."

   Szeretetét míg  élsz.  érezni  fogod,

   Ha szíved antennáját  behangolod.

  

  

 

 

Tovább »

Szent Louis szelleme

Ma  reggel  indult, holnap  délután  érkezik  meg. Egy  seggel,  ahogy  ma  mondanánk. Beülve , beszíjazva  elrugaszkodik, bele  a  végtelenbe, a  nagy  víz  fölé, hogy  légi  lélekvesztőjén  megmutathassa  a  személyes  kitartásának , tűrőképességének, ambiciójának  határtalanságát.

Tovább »

EUS kullancsok

Nem is  olyan  régen  híranyag  volt  a  közszolgálatin, hogy  miközben  idén is  tobzódnak  majd  a  kullancsok, meg  egyéb  élősködő  ilyen - olyan  politikai  vérszívó, kártékony  állatok, a  brüsszeli  illetékességű  főgrénium  az  eddig  kb  ezer  éve  a  kullancs  ellen  használatos, és  eddig  legalább  valamilyen  hatékonysággal  működő  vegyszarunkat  betiltotta

Tovább »

A matuzsálem

Az  idő  kegyetlen és fáradhatatlan. Széltében, hosszában  körülrajongott  főkommentátorunk  elhíresült  mondattöredékét  idézhetném  ide: " nem  kérdez, hanem  büntet" ... Egyaránt  bünteti  az  élőt  és  az  élettelent. Öregszünk...

Tovább »

A pillanat varázsa

Dicsekedni  akartam  Nektek.  Nekem  is  vannak  saját , különbejáratú  nyári  lakóim, törzsvendég  fecskepár. Amikor  ideköltöztünk, ők is  akkor  építették  a  fészküket  a  konyhaablak  sarkába,  azóta  már  többször  renoválásra  szorult,  de  jönnek, mint  a  vonat, menetrendszerint...

Tovább »

Rólam

Archívum

Blogroll

  • Nincsenek kedvenc blogok

Kedvenc szerzők

  • Nincsenek kedvenc szerzők

Blogom címkéi



http://rss.gozszelep.blogter.hu/