Még egy háziállat
Az előző lakásunk még padlószőnyeges volt. Világéletemben utáltam, természetellenesnek, és alapvetően takaríthatatlannak tartottam. Ráadásul már az elején halálra rémisztettek a poratkákról, a padlószőnyeg és az allergiás asztmatikus tünetekről szóló hírek is. Eltökélt módon akartam az elválást, portól és szőnyegtől . Hőn óhajtott célom kicsit megkésve de vagy hét éve sikerült is.
A romosan de legalább elfogadható áron mért új honunkba, már a tervezési szakaszban parketta került a felújítás költségvetésébe, aztán ahogy haladtunk a tényleges munkákkal , némi pénzügyi kompromisszum árán sikerült is álmait legalább etekintetben valóraváltani.
Büszke voltam, büszkék voltunk, hiszen néhány szakipari munkán kivül minden háztáji volt, a parkettázást is fiammal harcoltuk végig. Elégedettek voltunk, hiszen minden új volt, szép és jószagú. A festékek, a bútorok, és a parketta jó illatú keveréke töltötte meg a szobákat.
Dörzsöltem is mancsomat, "no por most véged! Látni sem akarlak többé ", és tettem ezt a könnyelmű kijelentést annak hitében, hogy ez így is lesz. Nincs a dologban happy end, ez sejthető az eddigiekből, mert sikerült marha nagy öngólt rúgnom.
Por ugyanis pont úgy van. Nem a padlószőnyegből, hanem úgy a levegőből. Egy nap alatt is akár. Egy erősen zöldövezeti közegben is! Télen is, nyáron is. Érdekes módon akkor is terem, ha mint most ,mindennap esik. Az egészben az a legszörnyűbb, hogy most mindez legalább már azonnal látszik is.
Pedig takarítunk, mikor kire jön rá. Többször is hetente. De a harc szélmalomharc és a tegnap még győztesnek látszó csatánkat ma megint elveszettként élem meg. Szétnézek az asztalom üveglapján, a monitoron , és végignézek a kedvenc parkettám fényben csillogó felületén, és legszivesebben azonnal takarítóeszközt ragadnék. Meg portaszítóvegyszereket, meg mindenféle csodakemikáliát, aminek látványára pormacskáim valószínűleg hangos röhögésben törnének ki.
Nem tehetek mást, fásultan bámulom, ahogy a meg-megújuló huzatban vidáman fickándoznak, táncikálnak a saját örömükre és persze az én csalódottsággal vegyes bosszúságomra. Miau....ristent csinálhatnék még? Megtanulom megszokni őket...
- 2009-07-03 17:29:53
- Tagore
- (hozzászólások: 33) Hozzászólás RSS
Nálam is van. Épp most vettem le a szekrény tetejéről egy F-14-es makettet. Már évek óta ott porosodott. Gyakorlatilag sötétszürke, ami takarásban volt rajta, az még fehér :DDD